A barokk korban liturgikus események, körmenetek a templomok falain kívül is zajlottak, így a nagyböjti keresztút szertartása például a Golgota hegycsúcsát imitáló épített kálváriákon zajlott. Szentendrén a Bükkös patak melletti kis dombon a 18. században emelték az ovális alaprajzú, kerítésfallal körülvett, fehérre meszelt kálváriát. Kertjébe gazdag barokk vasrácsos kapun keresztül léphetünk. A stációk, vagyis Jézus szenvedéstörténetének 14 állomása a kerítőfal íves lezárású befelé néző fülkéiben kaptak helyet. Eredetileg itt festett képek voltak, ezek helyére 1903-ban domborművek kerültek.

A kálvária maga egy ovális, emeletes építmény, alsó része egy boltozott kápolnát rejt magában, a felette lévő teraszra kétkaros lépcső kanyarodik. Ez a tér jeleníti meg a Golgota (Koponyák) hegyét. Az itt álló három eredeti kőkeresztet 1874-ben cserélték le a jelenlegiekre, rajtuk bádogból készült Krisztustest függ, két oldalán a latrokkal. A kápolna falának tövében és a kerítésben lévő stációk között egyszerűbb és gazdagabb sírkövekkel díszített nyughelyek vannak.

A kálvária külső felújítására legutóbb 2013-ban került sor. A műemléki helyreállítás külön gondot fordított a lépcsőt kísérő korlát ovális, áttört motívumainak és törpepilléreinek helyes kialakítására. Az alsó tömör felület egyenetlen, hullámzó vakolása követi az íves fal görbületét. Az egységes fehér szín kiemeli a nemesen egyszerű formákat.