Alapító:

skót bencés rend

Építtető:

Muslay-család

Építész:

Oracsek Ignác

Budajenő plébániatemplomát a skót, más néven bécsi bencések alapították 1750-ben, miután a település újra a birtokukba került és ide helyezték székhelyüket. Az építtető bencések a tervek elkészítésével Oracsek Ignácot bízták meg, aki gróf Grassalkovich Antal pártfogását élvezte, és építésvezetőként részt vett a budai vár és az esztergomi bazilika építkezésein is. Az alapkőletételre 1756-ban került sor, a felszentelés 1759-ben történt. A város középkori templomának titulusát átvéve Szent Péter és Pál apostolok lettek az új templom védőszentjei, az ő életnagyságú barokk szobraik állnak a főoltáron, és az ezredforduló után új szobraik kerültek a főhomlokzat fülkéibe is.
A község főutcáján lévő épületen aránylag rövid középtorony emelkedik, négy oldalán órapárkánnyal és számlapokkal. Az egyhajós beltérben az elmúlt évek felújításai során díszítő festésre bukkantak a szentély és a mellékoltárok hátfalán. Ezeket részben már sikerült restaurálni. Az igazi meglepetés azonban akkor érte a kutatókat, mikor az addig egyszerű sekrestyének hitt oldalhelyiség falait vették tüzetesebb vizsgálat alá. Kiderült, hogy az egész kápolnát, merthogy az egykori Szent Benedek kápolnáról volt szó, gazdag színes barokk díszítőfestés borítja, az oldalfalakat és a boltozatot virágdíszekkel átszőtt „rocialle”, vagyis stilizált kagyló motívumok, az oltárfalon pedig perspektivikus építészeti látkép került elő. A festett építészeti keretben oltárasztal látható, kétoldalt aranyos fejezetű görög oszlopok emelkednek, mögöttük vörös-kék baldachin, amely egy oltársátor illúzióját kelti, a háttérben magas épületek és a nyílt ég tűnik fel.
A többször átmeszelt festett felületeket letisztították, a hiányos részeken a biztosan tudható mintákat beilleszkedő retussal kiegészítették. Ahol nem volt kellő információ, oda csak foltszerű, a környezetével harmonizáló egyszínű festés került, valamint restaurálták a kápolna különleges, nagyméretű homokkőből készült padlólapjait is.